Kevés olyan befektetési alap volt, amellyel idén magas hozamot lehetett elérni, a lakossági alapok között mindössze háromnak van jelenleg 10% feletti hozama. Az abszolút hozamú, ingatlan és részvényalapok közül a legjobban teljesítők a hektikus részvénypiacok ellenére is fel tudnak azért mutatni 4-8%-os hozamokat, de a legnagyobb alapok között az ingatlanalapoké az egyetlen kategória, ahol nincs negatív hozam a listán.
Közel 360 milliárd forintnyi nettó tőkét gyűjtöttek idén novemberig az ingatlanalapok, ezzel messze lekörözik a többi alapkategóriát, de még a tavalyi egész éves keresletük sem tud labdába rúgni az idei mellett. Mindeközben a befektetési alapok piaca látványosan szenved, ha hozamszerzésről van szó, a legjobban teljesítő ingatlanalapok is csak 3% alatti átlaghozamot tudnak felmutatni idénre, ezenkívül csak az abszolút hozamú és részvényalapok teljesítménye van még pluszban.
Több mint 46 milliárd dollárnyi tőke áramlott ki az amerikai részvényalapokból és közel rekord mértékű, 13 milliárd dollár áramlott kötvényalapokba egy hét alatt a Lipper adatai szerint - írja a CNBC.
Az ír és a luxemburgi hatóságok döntése értelmében az állandó nettó eszközértékű pénzpiaci alapok a jövőben nem alkalmazhatják az egyik kedvenc játékszerüket az eszközérték fenntartására. A lépést várhatóan több tagország is átveszi majd - írja a Financial Times.
Január óta október a második olyan hónap, amikor nem az ingatlanalapokból fogyott a legtöbb. Múlt hónapban ugyanis a pénzpiaci alapok nettó értékesítése tarolt, ezzel a kategória kijött az évek óta tartó negatív szériájából is.
Hozamszerzési lázban égnek a befektetési alapok kezelői, legalábbis bízunk benne, mert az idei eddigi teljesítményt a szereplők többsége nem teszi ki az ablakba. A legjobban teljesítő lakossági alapok közül mindössze négy tudott október végégig 10%-ot meghaladó hozamot felmutatni, ezek kivétel nélkül részvény- és ingatlanalapok.
6300 milliárd forint fölé nőtt a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon, mégsem mondhatjuk jó szívvel, hogy minden rendben: érdemi értékesítést idén eddig egyedül az ingatlanalapok tudnak felmutatni, vagy azok a zártkörű alapok, amelyekben ingatlan van, miközben a kötvényalapok és az abszolút hozamú alapok szenvednek, a piaci félelmek pedig ismét a pénzpiaci alapok malmára hajtják a vizet.
Hétvégén lépett hatályba a pénzpiaci alapokat szabályozó rendelet az EU-ban, aminek célja, hogy növeljék az érintett alapok ellenálló képességét és csökkentsék a pénzügyi piacokra gyakorolt kockázatokat. A most életbe lépő szabályok egyelőre csak az újonnan indított pénzpiaci alapokra érvényesek, a már meglévő alapoknak jövő januártól kell ezeknek megfelelniük. Utánajártunk, mekkora piacot érint az új szabályozás, Európában mely országok érzik majd meg ezt leginkább és melyek azok a hazai alapkezelők, amelyek jelentősebb vagyont kezelnek pénzpiaci alapokban.
Lassult a pénzpiaci alapok vagyonkiáramlása, ebben nagy szerepe lehet a hozamgörbe rövid végén is látható hozamemelkedésnek. Ettől még a hozamkörnyezet továbbra is alacsony, így a pénzpiaci alapok kétharmada nem is tudott pozitív teljesítményt felmutatni az első félévben. Amelyiknek viszont sikerült, többet hozott, mint az éven belüli bankbetétek, igaz, ehhez többnyire az kellett, hogy forinttól eltérő devizában fektessen be. Ha folytatódik a hozamok emelkedése, a pénzpiaci alapok évek óta tartó nyűglődése is véget érhet.
A folyamatos tőkebeáramlásnak köszönhetően az ingatlanalapok kezelt vagyona meghaladta a kötvényalapokét, ezzel pedig már ez a kategória kezeli a legtöbb pénzt a befektetési alapok piacán.
Idén a piaci volatilitás látványos felerősödése ellenére is nő a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon, február végén már több mint 6230 milliárd forint volt az alapokban. A kötvényalapok kezelt vagyona viszont hónapról hónapra csökken, az ingatlanalapok jó értékesítési számai pedig a felé mutatnak, hogy hamarosan újabb trónfosztást látunk a piacon, az ingatlanalapok válhatnak a legnagyobb vagyont kezelő kategóriává itthon.
Tavaly eddig sosem látott szintre, 6000 milliárd forint fölé nőtt a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon, miközben a kötvényalapok mellett az ingatlan, abszolút hozamú és vegyes alapok is beléptek az ezermilliárd forintos körbe. De vajon a lakossági vagy sokkal inkább az intézményi befektetők keresletének köszönhető a befektetési alapok felfutása? Kik veszik igazából az ingatlanalapokat és kik "tehetnek" arról, hogy a pénzpiaci alapok mélyrepülése még mindig tart? Alábbi cikkünkben ezeknek a kérdéseknek jártunk utána.
2016 januárjában történt utoljára olyan, mint ami tavaly decemberben: a pénzpiaci alapok nettó értékesítése pluszban zárt. Az év utolsó hónapjában a vegyes alapok gyűjtötték a legtöbb pénzt, de az egész évre nézve az ingatlanalapok lettek a nagy kedvencek.
Egy év alatt több mint 300 milliárd forintot vesztettek a pénzpiaci alapok, így ma már csupán 665,7 milliárd forintot kezelnek. Ha ez így megy tovább, az egykor még legnagyobb kategóriának számító pénzpiaci alapokban 2 év múlva gyakorlatilag egy forint sem marad. A pár éve még 5-6%-os éves hozamot is felmutatni tudó alapok befektetői örülhetnek, ha tavaly nem mínuszban zárták az évet, nagyon kevés olyan pénzpiaci alap volt ugyanis a piacon, amely pozitív hozamot tudott volna felmutatni. Egyelőre nem látszik, hogy érdemben javulna a helyzet: a globális hozamkörnyezet továbbra is nagyon alacsony, a nyáron életbe lépő EU-s pénzpiaci rendelet pedig még szigorúbb szabályokat hoz a már most is nyűglődő alapok számára.
Több rekord is született 2017-ben a hazai befektetési alapok piacán: a szektor idén először lépte át a 6000 milliárd forintos kezelt vagyont, a kötvényalapok mellett már az ingatlanalapok és az abszolút hozamú alapok is ezermilliárd forint feletti vagyonnal bírnak. Az idei részvénypiaci rali kedvezett a részvényalapok felfutásának, a kezelt vagyon látványos bővülése mellett ez a kategória hozta idén a legtöbb, 10% körüli hozamot a befektetőknek. Mostani cikkünkben körbejártuk, melyek voltak a legfontosabb történések idén a magyar befektetési alapok piacán, milyen fontosabb vagyoni és népszerűségi változások történtek az elmúlt években, mely alapok voltak a legkeresettebbek és mennyire támasztják ezt alá a hozamok.
Amellett, hogy szeptemberben ismét átlépte a 6000 milliárd forintos határt a magyar befektetési alapokban kezelt vagyon, az ingatlanalapok és a vegyes alapok is csak egy ugrásra vannak attól, hogy a kötvény- és az abszolút hozamú alapok után belépjenek az 1000 milliárdos klubba.
A legfrissebb adatok szerint augusztusban több érdekesség is történt a befektetési alapok piacán: a negatív értékesítési adatok miatt a kezelt piaci összvagyon ismét 6000 milliárd forint alá csökkent, amiért a pénzpiaci alapok és rövid kötvényalapok mellett az ingatlanalapokat is okolni lehet. Nagy meglepetésre ugyanis az ingatlanalapokat a nyár utolsó hónapjában tőkevesztés jellemezte, igaz, ettől még továbbra is ez a kategória a legnépszerűbb a magyar befektetők körében idén.
Jelentősen átrendeződött tavaly a befektetési alapok piaca, a friss adatok szerint bár összességében nőtt a befektetési alapok költségterhelése, ez nem a költségek növelésének, sokkal inkább a megváltozott befektetési trendnek köszönhető: egyre többen veszik ugyanis a magasabb hozamokat ígérő, de cserébe magasabb díjakkal is dolgozó alapokat. A pénzpiaci és tőkevédett alapokat nem keresik, az abszolút hozamú és ingatlanalapokat viszont annál inkább. És miközben az alacsony hozamoktól, a költségcsökkentésektől és a MIFID 2-től hangos a piac, kiderült: még a válság előtt sem volt olyan nyereséges a szektor, mint tavaly.
Decemberben lép életbe az amerikai pénzpiaci alapokat erősen megkötő szabály, az egymilliárd dollár feletti vagyont kezelő alapoknak négy likviditási kategóriát kell elkülöníteniük a portfólión belül, a cél, hogy ne ismétlődjön meg a 2008-ban tapasztalt tőkekivonási hullám. Az iparági szereplők aggódnak, szerintük túl szigorúak a szabályok és több időre is lenne szükség, hogy az előírásoknak meg tudjanak felelni - írja a Financial Times.
Fejvesztve menekülnek a befektetők a pénzpiaci és likviditási alapokból: a kezelt vagyonuk három év alatt a felére csökkent. A tendencia érthető, hiszen az alacsony hozamkörnyezetben már szinte alig van egy-két forintos pénzpiaci alap, amely képes pozitív hozamot elérni. Devizás alapokra viszont még mindig megérheti spekulálni, ebben az esetben viszont számolnunk kell a devizaárfolyam-mozgásokból következő nagyobb volatilitással is.
Komoly gondok derültek ki a brit kormányváltás után.
Novemberig még sok minden változhat.
Nem csillapodik a szamárköhögés terjedése, ez már hivatalos mércével is lassan járványnak nevezhető.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
